A vizelettartási zavar egészségügyi probléma, mellyel mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. A terület első számú szakértői az urológusok, ám a nőgyógyászok is kompetensek a témában. Sokan közülük - tudván, hogy pácienseik minden “lenti” problémával hozzájuk fordulnak - célzottan képezik magukat, így sok mindent tudnak a kérdéskörről.

Mindegy tehát, hogy melyik szakorvost választjuk, de mindenképp ilyen témában jártas szakértőtől kérjünk tanácsot, a laikus ugyanis nem tudja megítélni, mi okozza a tünetet.

Az inkontinencia nem betegség, hanem tünet - hangsúlyozta Dr. Sipos Attila nőgyógyász - mely különböző komoly, vagy kevésbé súlyos problémákra egyaránt utalhat. Akinek nem a megfázással ill. allergiával járó köhögés kísérőjeként vagy a szülés utáni átmeneti időszakban okoz problémát az akaratlan vizeletvesztés, azt részletes kivizsgálásnak vetik alá az orvosok, hogy a probléma gyökerét felderítve a leghatásosabb személyre szabott terápiát javasolhassák. Először is vizeletvizsgálatot végeznek, hogy kizárják a vizelet fertőződését. (Amennyiben probléma figyelhető meg, pl. vért vagy gennyet találnak a vizeletben, felvetődik a vesemedence gyulladás vagy a vesekarbunkulus nevű tályog gyanúja, mely betegségeket megfelelő módon az urológus tudja gyógyítani. A vérvizelés utalhat vesekőre vagy vese-, illetve hólyag daganatra is.) Nőgyógyászati vizsgálat is szükséges az esetleges anatómiai elváltozások vagy süllyedések felderítése céljából. Az alsó húgyúti rendszert, a hólyagfalat, a medencefeneket és a húgycső területét is át kell nézni. Mindez laboratóriumi, kézi és ultrahangos vizsgálatokkal oldható meg.

Amellett, hogy az ok felderítése nélkül nem kaphatunk hatásos kezelést, azért is fontos felderíteni az inkontinencia mögött húzódó állapotot vagy betegséget, mert ha komolyabb egészségkárosodás okozza, akkor szövődményekhez is vezethet, pl. zsugorhólyag alakulhat ki, nagymértékben beszűkülhet a vizeletürítő képesség. A gyulladás elérheti a hólyag belsejét és a hüvelybemenet is felázottá, fekélyessé válhat. A kisebb-nagyobb következmények természetesen károsan befolyásolhatják az érintett szexuális életét, depresszióhoz vezethetnek.

Az inkontinenciát nagyon sok esetben meg lehet szüntetni. Néha elegendő az azt kiváltó belgyógyászati kórképeket kezelni (pl. cukorbetegséget egyensúlyba hozni), de hogy milyen mértékben és hogyan szabadulhatunk meg a problémától, az attól is függ, hogy milyen típusú inkontinenciától szenvedünk. Az orvostudomány megkülönbözteti a stressz-inkontinenciát - mely a leggyakoribb - a szintén sokakat érintő késztetéses inkontinenciát, a kevert inkontinenciát és a reflex, valamint a túlfolyásos inkontinenciát. Az elsőként említett formánál a gátizom torna és a kismedence fenék erősítése, valamint műtéti megoldás segíthet, a késztetéses típusnál - melyet más néven urge inkontinenciának hívnak - gyógyszeres terápiával érhetünk el csaknem tökéletes életminőséget, a kevert típus minél előbb kerül felismerésre, annál hatásosabban gyógyítható.